2010-ben Istent játszik az ember? címmel jelent meg az alábbi írás a Magyar Hírlapban: Az első kérdés, ami felvetődik, mindenképpen morális jellegű. Azaz van-e joga az embernek megváltoztatni az élőlények eleve elrendelt genetikai rendszerét? Nem a Teremtő dolga-e mindez?! És ha igen, akkor nem lendül-e túl minden neki szabott határon az ember a genetikai rendszerek megváltoztatásával, nem lesz-e baj abból, hogy immáron Isten helyébe képzeli magát? A másik kérdés sokkal prózaibb, s több nagy világcég is feltette már magának: mennyit lehet ebből „kaszálni”?

Létezik egy hivatalos propagandafolyam a világon, amely szerint a genetikailag módosított növények termesztése olcsó, biztonságos és kiszámítható. Hiszen éppen azért változtatta meg a tudomány például a kukorica genetikai rendszerét, hogy az önmaga is a képes legyen annyi és olyan vegyi anyagot, értsd: mérget termelni, amellyel megölheti a rátámadó kártevőt, a kukoricamolyt vagy a kukoricabogarat. Így tehát nem kell a gazdálkodóknak a moly ellen védekezni, ami jelentősen, a propaganda szerint legalább 25 százalékkal csökkenti a termelési költségeket. Valójában a gazdák nem védekeznek a kukoricamoly ellen, mert nem okoz jelentős kárt, így tehát megtakarítás nincs, viszont a génmódosított kukorica minden sejtje rovarölő szert termel, amely bekerül a táplálékláncba.

Ami a tudomány és a gazdálkodás jövőjét illeti... az olcsó, könnyen termelhető növényfajtákkal megszüntethető a Föld nagy térségeit sújtó éhínség. Ez a GMO-lobbi legfőbb érve.

Dr. Bardócz Zsuzsa kutató, aki férjével, dr. Pusztai Árpáddal együtt a GM növények bevizsgálási lehetőségeivel foglalkozott Skóciában, állítja, hogy a genetikai módosítás egyelőre önmaga őskorában jár. Ott, ahol még a véletlenek uralnak mindent. Szerinte ma úgy, és olyan hatásfokkal lőhetők be idegen gének egy adott növény szervezetébe, mintha egy íjász bekötött szemmel próbálná eltalálni a céltáblát. Dr. Bardócz Zsuzsa a férjével közösen végzett kísérleteiben úgy tapasztalta, száz belövésből körülbelül kettőben sikerül a megfelelő helyre juttatni az új géneket. De még így is kiszámíthatatlan, hogy mi történik ezután. Egy új, belőtt gén nemcsak a kívánt és óhajtott változást idézi elő az adott növény génrendszerében, hanem legalább egy-öt százalékban módosítja azt. A tudomány semmilyen kutatási eredménnyel és tapasztalattal sem rendelkezik azzal kapcsolatosan, hogy a genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Nemcsak arról van szó, tette hozzá dr. Bardócz Zsuzsa, hogy meglehetősen kevés idő telt el a GM növények első, 1983-as megjelenése óta, hanem arról is, hogy a GM vetőmagokat előállító nagyvállalatok nem hajlandók a kutatásokhoz, összehasonlításokhoz szükséges mintákat adni. És ez nem a véletlen műve.

Azok a nagy világcégek – mindenekelőtt az amerikai Monsanto –, amelyek a GM vetőmagok előállításával foglalkoznak, keményen védik üzleti érdekeiket. A Monsanto tipikus vegyi üzem volt azelőtt. A növényvédő szerek gyártásán keresztül jutott el a GMO technológiáig, s mára össze is kapcsolta ezeket. Egy olyan önálló gyártási és üzleti univerzumot hozott létre, amelyben összekapcsolódik a GM növények vetőmagjainak előállítása, s a GM növényekhez kapcsolódó speciális növényvédő szerek gyártása, valamint a GM növények termesztésével kapcsolatos technológiák eladása. Aki GM növényeket akar termelni, annak például minden esztendőben meg kell vásárolnia ezt a licencet. Mint ahogy a vetőmagot is, hiszen a vevő szerződésben vállalja, hogy saját vetőmagról nem szaporítja tovább a GM növényeket, és szigorúan csak a megjelölt növényvédő szereket használja a termesztésükhöz. Minden szerződésszegésnek jogi következménye van. A Monsanto egyes becslések szerint körülbelül 300 amerikai, illetve kanadai farmerral áll perben manapság.

A rengeteg járulékos költség, kötelezvény, és az évente fizetendő licencdíjak miatt egyes szakemberek szerint a GM növények termesztése a hagyományos növények termesztésének a kétszeresébe-háromszorosába is kerülhet. Óriási üzletről van szó tehát. Számos állami, illetve társadalmi, sőt, szociális intézmény is itt, ebben szeretné fialtatni a pénzét, így tettek egyes nagy, amerikai nyugdíjalapok is. És nincs pardon, ha például a Monsanto üzleti érdekeiről van szó. Egy kanadai gazda földjei mellett a szomszédja a Monsanto repcefajtáját termelte. A szél átfújta az ő tábláira a génmódosított repce magvait, amelyek ott kicsíráztak. A Monsanto ezt észrevette, s azonnal perelt. A per teljes tönkremenetellel fenyegette a gazdát, csakhogy a bíróság neki adott igazat. Mondhatni először az efféle perek hosszú történetében.

Megkérdeztek egy nagy GMO-vállalkozást az amerikai elnökválasztás előtt, hogy ki lenne a jobb számukra, a demokrata vagy a republikánus jelölt. A cég azt mondta: mindegy, mindkettő kampányát támogatta. Innen kezdve nyilván nem véletlen az sem, hogy a világ fejlődő országaiba juttatott segélyszállítmányok jelentős része GM gabonából áll. Van olyan afrikai állam, amely csak őrölve fogadja el az effajta szállítmányt, mert így a zsákokból kipergő magok nem tudják megfertőzni az adott ország területeit.

Fertőző lenne a GMO? Sok szakember szerint ha egy GM növény magvai bekerülnek egy adott természeti környezetbe, akkor sohasem lehet kiirtani onnan. Bár a nagy cégek és a GMO-rendszerek pártolói teljesen biztonságosnak hirdetik a genetikailag módosított mezőgazdasági növényeket, s állítják, hogy egy 50-60 méteres pufferzónával meg lehet védeni a hagyományos termőtáblákat. Biológusok és környezetvédők szerint viszont a nagyobb szelek akár több száz méteren keresztül is képesek utaztatni odafönn a levegőben a pollent vagy egy-egy magot. A GMO ellen védekezni nagyon nehéz. Ha nem lehetetlen.

Magyarország szántóterületei GMO- mentesek, legalábbis egyelőre. De persze küzd az érdekeiért a hazai GMO- lobbi is, amely állítja, hogy a genetikai módosítás nem más, mint a hagyományos növénynemesítés modern, tudományos eszközökkel. Ez a lobbi azt ugyan nem szeretné, hogy hazánkban GM növényekből készült élelmiszerek kerüljenek a boltokba, de például a biodízelgyártásban csak genetikailag módosított gabonát használna. Hatalmas szántóterületeket szán erre. Kóka János miniszterként, Gyurcsány Ferenc pedig miniszterelnökként is járt amerikai útja során GMO-óriáscégeknél.

Ángyán József, a szaktárca jelenlegi államtitkára korábban sokszor elmondta, a GM növények és származékaik – ha akarjuk, ha nem – már itt vannak Magyarországon. Egyrészt takarmánynak szánt dél-amerikai szója importon keresztül, s feldolgozott húskészítményekben. Ángyán József szerint a boltban kapható hazai húskészítmények csaknem 60 százaléka tartalmaz GMO-elemeket és származékokat. Az elmúlt nyolc esztendő alatt nemcsak módszer, de rendszer sem épült ki ennek a kiszűrésére. Pedig vannak figyelmeztető kísérletek a világban, amelyek a GMO talányaira és veszélyeire hívják fel a figyelmet.

A leghíresebb ezek közül az a kísérlet, amelyet az osztrák egészségügyi minisztérium rendelt meg. Dr. Bardócz Zsuzsa elmondta, GM kukoricával tápláltak közönséges egereket a vizsgálatban a kutatók. Jól lehetett érzékelni a generációról generációra bekövetkezett változást. Többek között szervi elváltozásokat is. A lényeg, hogy egyre csökkent a kísérleti állatok utódainak száma, jelentősen és folyamatosan csökkent a generációk nemzőképessége. A GM kukoricával táplált nőstény egerek nagy része a negyedik szülés után terméketlen lett.

Vannak egyszerűbb, nem a laboratóriumok, hanem a mindennapok által kínált tapasztaltok is. Egy amerikai farmer GM takarmánnyal táplált egy sertés kocát. Az állat megtermékenyült ugyan, de nem kismalacot, csak egy vízzel telt hólyagot hozott a világra. A farmer a nyilvánosság elé akart lépni, és pert akart indítani a Monsanto ellen. A cégóriás azonban megegyezést kínált neki.

Az Egyesült Államokban nem kell feltüntetni, hogy van-e GM növény egy-egy élelmiszer-ipari készítményben. Miért is kellene, amikor olyan szervezetek és személyek állnak a GM technológia mögött, mint például a rendkívül befolyásos Bilderberg csoport vagy Bill Gates, a Microsoft dúsgazdag guruja.

A Monsanto és cégtársai is óriásvállalatokká nőtték ki magukat, növényvédőszer-gyártás, vetőmag-előállítás, élelmiszer-ipari termékek, gyógyszerek: a GMO-s világ lobbija fokozatosan rátette a kezét mindenre, a vetőmagok gyártásának területét is bekebelezték, már a kezükben van a „hagyományos” vetőmag-előállítás nyolcvan százaléka.

Egyébként dr. Bardócz Zsuzsa mint kutató, nem veti el a GMO kérdését. A szakember úgy véli, a növények genetikai módosításának még hosz­szú-hosszú évtizedekig a zárt laboratóriumokban és a kísérleti programokban van a helye. Amíg meg nem ismeri a tudomány az eljárás igazi természetét, valamint annak biológiai, élettani következményeit. Addig csak egy ketyegő bomba a GMO-technológia, semmi más.
GMO-s csiki-csuki az unióban

Sinkovics Ferenc teljes cikkét a Magyar Hírlap oldalán olvashatja...

villanófényes szőrtelenítés, BIO mélyhámlasztás

AHA-hámlasztás;

mezoterápia ár(ak, dr spiller, mikrodermabrázió árak, arany arckezelés( ek, aha hámlasztás, szempilla dúsítás, bőrcsiszolás, műszempilla ára, tetoválás kiszedés, arckezelések, mikrodermabrázió ár, mezoterápiás kezelés, kozmetikai kezelések,

 

 

BIO mélyhámlasztás

fotorejuvenáció, pigmentfolt halványítás, rozacea kezelése,

 

BIO mélyhámlasztás. IPL

alsó szempillasor dúsítás